A Fővárosi Közgyűlés ismét dönteni készül a Csillaghegyi-öblözet árvízvédelméről, a védekezés módjáról és nyomvonaláról. Döntésükkel és szavazatukkal 55.000 ember élet- és vagyonbiztonságát, továbbá a Római-part, Budapest egyik utolsó természetes partszakaszának jövőbeli sorsát határozzák meg.
Jelen nyilatkozatunkkal civil csoportok, szakértők és a Római-part természetes jellegének megőrzéséért indított petíció több mint 10.000 aláírója nevében azt szeretnénk elérni, hogy teljes körű, objektív döntés-előkészítés nélkül ne döntsön a Fővárosi Közgyűlés a Római-part jövőjéről és a Csillaghegyi-öblözet árvízvédelméről.
Társadalmi egyeztetésnek nem minősíthető a 2017. március 6-án rendezett illegitim lakossági fórum, mivel azt nem a jogszabályok által előírt módon hirdették meg. A tájékoztató jellegű rendezvényen az előadó szakemberek hangsúlyozták, hogy a Nánási út – Királyok útján és a parti nyomvonalon egyaránt megvalósítható az árvízi védekezés. Egyúttal Dr. Szeneczey Balázs Főpolgármester-helyettes úr megígérte a parti- és felső alternatívára készült tervek és dokumentumok nyilvánosságra hozatalát. Ez a mai napig nem történt meg. 2017. március 13-án közzétették a BME Geotechnika és Mérnökgeológia Tanszéke által készített dokumentumot ,,Budapest, III. Csillaghegyi-öblözet Nánási út – Királyok útja változat döntés-előkészítő tanulmány” címmel. Ez a tanulmány nem tartalmaz műszaki munkarészeket, nyomvonaltervet és keresztszelvényeket, referenciavizsgálatokat, pontos információkat megállapításainak alátámasztására, viszont annál több benne a szubjektív és manipulatív vélemény. Objektivitása megkérdőjelezhető, mivel a különböző társadalmi, ökológiai, urbanisztikai, tájépítészeti szempontok értékelésére a tanulmány készítői nem jogosultak, illetve jogosultságukat nem dokumentálták, továbbá, ha voltak is külső szakértők, azok nincsenek feltüntetve. A dokumentumot nem tartjuk a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem hírnevéhez és szakmai tekintélyéhez méltónak, mivel alapvető formai követelményeknek sem felel meg. Összességében a tanulmány nem teljesíti nyomvonal összehasonlító funkcióját, nem más, mint a parti gát prekoncepciójának ,,igazolása”.
A védekezési nyomvonal partra való áthelyezése komoly kockázattal járna az öblözet lakóira nézve és nem csak fák pusztulnának el, hanem egy egyedülálló természeti táj semmisülne meg végérvényesen.
Hét év után változatlanul megoldatlan a térség árvízvédelme és településrendezése, nincsenek tervek a Római-part jövőjét illetően. A városrész sorsáért aggódó civilek és szakemberek most ezzel a nyilatkozattal hívják fel a döntéshozók figyelmét a kialakult helyzetre. Továbbra is hiányoljuk a döntés előtti egyeztetést, átlátható és kontrollálható tervezési folyamatot követelünk (2001. évi LXXXI törvény 6. cikk 2. 3. 4 bekezdés)!
A korábbi szakmai véleményezések tárgya (MTA, Vízügy, BME-2013) nem a parti fővédvonal megvalósítása volt, ezért a jelenlegi koncepcióra nem adaptálhatók. Ugyanakkor felhívták a figyelmet a településrendezési terv hiányára, a biodiverzitás elvesztésének kockázatára, és a Víz Keretirányelv előírásainak betartására. Nem vitatjuk a BME tanulmány készítőinek geotechnikai jártasságát, de azt megkérdőjelezzük, hogy a „szakvélemény” készítőinek van-e kompetenciája teljes körű döntéselőkészítő dokumentum készítéséhez. A BME által jegyzett és közzétett egysíkú tanulmány alapján nem hozható felelősségteljes határozat. Optimális döntés csak átfogó szemlélettel, a szaktervezők és a környezeti hatásvizsgálat szakértői által megvalósíthatónak minősített beruházásról hozható. Amennyiben ez nem történik meg, visszafordíthatatlan folyamatok indulnak be, mind a kockázatos árvízbiztonság, mind a környezetpusztítás tekintetében.
Nyilatkozatunk a 2017. március 16-ai lakossági és szakmai konzultáció jegyzőkönyve alapján készült.
Budapest, 2017. március 22.
Bardóczi Sándor – okl. Tájépítész mérnök, vezető tervező, c. egyetemi docens
Dr. Csemez Attila – Tájépítészmérnök, ny. egyetemi tanár
Beleznay Éva – Várostervező építész
Ébert Ágoston – okl. Építészmérnök
Gadó György – Erdőmérnök
Lányi András – Író, filozófus
Dr. Tosics Iván – Szociológus, városkutató
Tóth Andrásné – Környezetvédelmi szakértő
Dr. Bogárdi István – Kultúr/vízépítőmérnök, közgazdász, egyetemi tanár
Osskó Judit – Építész, televíziós szerkesztő
Polyák Levente – Urbanista
A Nyilatkozat eredetije itt tekinthető meg