Árvízvédelmi fogalmak a 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról című dokumentumból, kiegészítve a néhány a Római-partra jellemző fogalommal. Vastaggal szedve a fogalmak Római-partra vontkozó értelmezése.

Ártér

Az a terület, melyet a folyó árvizei az árvízvédelmi művek megléte nélkül elöntetnének. Az ártérnek azt a részét, melyet az ármentesítő művek védenek mentesített ártérnek nevezzük. Az árvízvédelmi művekkel védett ártér a nyílt ártér. A töltések előtti nyílt ártér a hullámtér.

A Csillaghegyi öblözet 55.000 lakója mentett ártéren él.  A hullámtérben csak üdülőövezeti ingatlanok helyezhetők el speciális szabályokkal.

Ártéri öblözet

A folyó árterének természetes vagy mesteréges elhatárolásokkal elkülönülő rész-vízgyűjtője, amelyet az öblözeti szakaszon a mederből kilépő árvizek (védművek nélkül vagy azok tönkremenetele esetén) elönthetnek. A magyarországi folyók árterületete 148 ártéri öblözetre tagozódik, amelyekből 52 a Duna, 96 pedig a Tisza völgyében fekszik. A Duna-völgyi ártéri öblözetek területe 5587 km2, a Tisza-völgyieké pedig 15641 km2.

Buzgár

A töltésre ható egyoldalú víznyomás hatására a töltés (gát) mögött, a mentett oldalon alulról fölfelé irányuló szivárgásokból, (áramlásból) kialakult, koncentrált, finom szemcséjű talajjal kevert vízfeltörés. A buzgár közvetve töltésszakadást is előidézhet. Hagyományos védekezés ellene a homokzsákból épített ellennyomó medence.

Elsőrendű árvízvédelmi mű

Három vagy több települést érintő, fővédelmi művé nyilvánított (térségi) árvízvédelmi vonal (töltés, fal, magaspart, árvízcsúcs-csökkentő tározó, árapasztó csatorna), továbbá a folyó nyílt árterében fekvő település árvízmentesítését szolgáló földtöltés. (lásd ÁRTÉR fogalma)

EU Víz Keretirányelve

Az 2000/60/EK vízkeret irányelv szerint meg kell akadályozni vizek állapotának romlását, illetve meghatározott időn belül (általában 15 év alatt) el kell érni a vizek “jó állapotát”; amely a természeteshez közeli ökológia állapotot és határértékek szerint szabályozott vízminőségi állapotot jelent. További fontos kritérium a természeti erőforrások körültekintő és ésszerű használata, vízzel kapcsolatos szolgáltatások megtérülésének elve és a szennyező fizet elv betartása, a vízrendezéssel kapcsolatos döntések lehető legközelebb hozása az érintettekhez, a vizes élőhelyek védelme, a tervezési dokumentumok nyilvánosságának biztosítása.

Hidrológia

A természetben előforduló vizek megjelenési formáival, okozati összefüggéseivel, mennyiségi értékelésével és állandó körforgásának törvényeivel foglalkozó tudományág

Havária

Az emberi tevékenység során bekövetkező váratlan, hatásában jelentős, nem szándékosan okozott esemény, amely veszélyezteti az emberi egészséget vagy a környezetet.

A gát átszakádása ilyen.

Hullámtér

A folyók partélei és az árvízvédelmi töltések közötti – vagy ahol töltések nincsenek, a magaspartok közötti – terület.

A Nánási út –  Királyok útja és a Római-part közötti terület ilyen.

Ideiglenes védmű

A védekezés felkészülési vagy végrehajtási időszakában épített mű: nyúlgát, jászolgát, megtámasztó vagy buzgárt hatástalanító homokzsák építmény, hullámzást és elhabolást csillapító rőzseművek, ideiglenes terelő- és körtöltések, töltésszakadást ideiglenes elzáró létesítmények.

A fogalom szerint a Római-partra tervezett mobil árvízvédelmi fal is egy ideiglenes védmű.

Kitelepítés, kimenekítés

A polgári védelemről szóló 1996. évi XXXVII. Törvény 42. § (19 BEKEZDÉSÉNEK C9 pontja alapján a lakosság védelme érdekében a Kormány az “óvóhelyi védelem, az egyéni védőeszköz-ellátás, a lakosság riasztása, valamint a kitelepítés és befogadás általános szabályairól szóló 60/1997. (IV.18.) Korm. rendeletben” az alábbi fogalmakat rögzíti k) kitelepítés minősített időszakban, valamint veszélyhelyzetben, a veszélyeztető esemény által sújtott vagy azzal fenyegetett területen élő személyeknek, illetve az ott található, létfenntartásukhoz szükséges anyagi javaknak tervezett, az arra jogosult döntésén alapuló szervezett kivonása; l) kimenekítés. Az a tevékenység, amikor a kitelepítésre nincs elég idő és a veszélyeztető esemény hatása alatt szükséges a lakosság gyors kivonása.

Legnagyobb víz (LNV)

A vízmércén a vizsgált évig bezárólag előfordult legmagasabb vízállás. Előfordulásának napja (esetleg órája) is lényeges adat. Jele LNV. Külön tartjuk nyílván a jeges és jégmentes értékeit.

Budapesten a legmagasabb mért vízállás 891cm volt 2013-ban.

Hidraulikus talajtörés

Épített árvízvédelmi szerkezetek alapozását megbontó, tönkremenetelét, végső soron gátszakadást okozó jelenség, amely során a víz megtalálja útját a gát alapozása alatt és megemeli, megbontja a kialakított szerkezetet.

A mechanikus talajtörés veszélyére hivatkozva bontott szerződést Tarlós István a 2016 szeptemberében a másdik gátrevező irodával is.

Magassági biztonság

Az árvízvédelmi töltés védelemre alkalmas koronaszintje és a mindenkori folyó-vízszint (esetleg valamely mértékadó árvízszint) közötti magasságkülönbség.

Magaspart

A legnagyobb víz (LNV) fölé érő, tehát a hullámteret természetes módon határoló partalakulat.

Másodrendű árvízvédelmi mű

Mentesített területen létesített, jogszabályokkal másodrendűvé nyilvánított, lokalizációs szerepet ellátó árvízvédelmi mű.

Meder

A vízfolyást vagy állóvizet magába foglaló természetes mélyedés vagy kiépített terepalakulat, amelyet meghatározott partvonalig a víz rendszeresen elborít.

Mentesített ártér

Az ártérnek az elöntéstől árvízvédelmi gátakkal védett része.

Mértékadó árvízszint (MÁSZ)

Az a vízállás, amely – vagy a nála alacsonyabbak – ellen védekezni kívánunk. Ennek alapján választják meg, jelölik ki az árvízvédelmi művek magassági mérete. Régebben mindig a korábban előfordult legmagasabb – illetve azt további biztonsági szinttel megemelt – vízállást fogadták el mértékadónak. 1973 óra hazánkban egységesen az évi legnagyobb jégmentes árvízszint meghatározott előfordulási valószínűségű (átlagos visszatérési időben is kifejezhető) értéke a mértékadó. Árvízvédelmi vonalainkat azóta úgy fejlesztették, hogy
• a fővédvonalak az átlagosan 100 évenként,
• a városok és ipartelepek védvonalai legalább az átlagos 120-150 évenként,
• egyes különleges magas árvízvédelmi biztonságot igénylő területek (Budapest, Győr, Szeged stb.) védvonalai átlagosan kb. 100 éveként
• a kevésbé értékes területek védvonalai az átlagosan 60-80
egyszer előforduló árvizek ellen nyújtsanak védelmet. Az érvényes mértékadó árvízszinteket a vonatkozó utasítások mellékleteként táblázatokba foglalják.

Mobilgát

A szakirodalom mobilgátként a nem fixen rögzített, elsősorban másodrendű árvízvédelmi vonalként ideiglenes kiépített vagy elsőrendű védvonal kiegészítő védelmére az árvíz idején telepített szerkezeteket (sátorgát, tömlős gát, gumigát, háromszög vagy trapéz szelvényű, lecsavarozható vázszerkezetű panelek, vasbeton elemek, alumínimum szerkezetek) nevezi mobilgátnak. A Margitszigeten 2013-ban kísérleti jelleggel sikeresen védekeztek felfújható tömlős gáttal az addigi MÁSZ-t meghaladó árhullám ellen. A technológia nem igényel alapozást.

Szeretnénk, ha ilyen módon vagy nyári földgáttal (lásd nyári gát) oldanák meg a hullámtér védelmét, a Nánási út – Királyok útján húzódó földgát mellett.

Mobil árvízvédelmi fal: 

A mobilgátak speciális, mélyalapozást igénylő fajtája, ahol a felépítmény szerkezet árvízmentes időszakokban részben vagy egészben láthatatlan. Az alapozást nagy 5-10 m mélységben végzik jelentős földmunka vagy nagy rezgésterheléssel járó réselés kíséretében. Célja, hogy a felszín alatti vizek és a buzgárok útját elzárják, az árvízvédelmi falat bekössék a vízzáró rétegbe. A mobil falat könnyűfém szerkezetekből és oszlopokból építik fel, a vízzárást gumírozás és precíz csomóponti kötések biztosítják. Vízmagasságra és nyomásra méretezve készül, hátránya, hogy elzárja a természetes vizek útját, nagy földmunkát igényel, a vetemedés miatt élettartama nem nagy, nem magasítható. Jeges ár, uszadéktalálat, egyéb oldairányú ütközések hatására átszakadhat. Előnye a helytakarékosság és az árvízmentes időszakokban az elbonthatóság. Éppen ezért elsősorban történelmi belvárosok kiegészítő, rakparti védelmére használják látványképérzékeny területeken.

A fenti hátrányok minatt nem tartjuk jó megoldásnak a Római-partra tervezett, tévesen mobilgátnak nevezett technológiát.

Monitoring

Valamely környezeti elem (pl. víz, talaj, levegő stb.) mindenkori állapotának és igénybevételének (beleértve a szennyezést is) megismerésére, illetőleg az állapotváltozás nyomon követésére szolgáló mérő-, megfigyelő-, észlelő- és ellenőrző hálózat az adatok mérésével, gyűjtésével, feldolgozásával, nyilvántartásával és értékelésével együtt.

Nyárigát

A fő védvonalnál alacsonyabb, korlátozott védképességű hullámtéri töltés, amely leginkább a kisebb nyári árvizek ellen a mezőgazdasági termelés számára nyújt védelmet.

Nyúlgát

Ideiglenes jellegű, földből vagy földből és földes zsákból és pallókból rövid idő alatt létesíthető, kisméretű (50-60 cm koronaszélességű) gát, melyet a töltés koronáját meghaladó magasságú árvíz esetén – töltésmeghágás ellen – építenek. Gyakran alkalmazott formája a homokzsákból épített nyúlgát. A nyúlgátat a gátkorona vízoldali élén építik. A nyúlgát magassága általában 60-70 cm. A nyúlgát a kiöntött árvíz lokalizálására is alkalmazható.

Résfal

Függőlegesen lemélyített keskeny árok (bentonitos zagy megtámasztása melletti) kibetonozással készül. Szokványos mérete: 40-100 cm széles, akár 30 m mély. Földmegtámasztásként és/vagy alapozásként és/vagy vízzáró szerkezetként alkalmazzák.

Sentab csővezeték: 

A római part sétánya alatt futó 1200 mm átmérőjű, nagy nyomás alatt álló ivóvízvezeték, amelyet a 70-es évek végén tervezett ide Szentimrey Béla, a Fővárosi Vízművek akkori vízellátás-fejlesztési vezetője. A vezetéknek 7-7 m védőtávolsága van, amelyen belül elsőrendű védvonal nem építhető. A Sentab technológia egy előfeszített vasbeton nyomócső. Budapesten a 70-es és 80-as években 120 kilométer hosszúságban épült ki ilyen rendszer és azóta is biztonsággal üzemel. A csövek azonban érzékenyek a talajmozgásokra és a nagy rezgésekre, tönkremenetelük robbanásszerű a bennük lévő nagy nyomás miatt, ezért ha parton épül gát, akkor elkerülhetetlen a több milliárd forintos cseréje.

Szivárgás

A töltés folyó felöli oldalát borító árvíz a nyomás hatására igyekszik a töltéstestbe, illetve az altaljba behatolni. Mivel abszolút vízzáró talaj nincs a víz a gát anyagának pórusait bizonyos idő alatt kisebb-nagyobb magasságig kitölti, azokban a mentett oldal felé mozog. (…) Veszélyessé akkor válik, amikor a gáttest teljes keresztmetszetében átnedvesedik, és a szivárgó víz a mentett oldalon megjelenik, azaz a töltés átázik. (…) A vízzel telített töltés állékonysága kisebb, mint a száraz vagy nedves töltésé. (…) Következménye akár gátszakadás is lehet.

Szivárgó

A szivárgó a víztartó réteget megcsapoló, vízszintes vagy ferde tengelyű árok, vagy a környező talajénál nagyobb hézagtérfogatú (zúzott kő, kavics, porózus vagy lyuggatott anyagú) cső. A szivárgó célja: a káros vagy fölösleges vizek összegyűjtése, elvezetése.

Védmű

A vizek kártételei elleni védekezéshez szükséges vízi létesítmény.

Védőidom

Az üzemelő, illetve tervezett vízkivételi műveket körülvevő felszín alatti térrész, amelyet a vízkivétel – mennyiségi, minőségi – védelme érdekében a környezeténél fokozottabb biztonságban kell tartani.