A Csillaghegyi-öblözetet északról és délről két patak, keletről a Duna, nyugatról pedig a hegyek határolják.

 Az öblözet árvízvédelme évtizedek óta 4 vonalból áll:

  • Budakalász felől a Barát-patak,
  • az aquincumi vasúti sín mentén az Aranyhegyi-patak töltése
  • a békásmegyeri Pünkösdfürdői gát, valamint
  • a Nánási -Királyok úti gát.

Ez utóbbi mellett állunk ki évek óta, ez az a szakasz, melynek áthelyezését, a partra való elmozdítását tervezik egy ideje.

A napokban a pünkösdfürdői szakaszon építkezés indult, és a jövőben az Aranyhegyi-patak mentén is elkezdik a beruházást. A RÓMAI-PARTOT EGYIK SEM ÉRINTI!

Az első érthetetlen, a másik nagyon is szükséges beruházás!

Pünkösdfürdői gátmagasítás a parton:

Elkezdődött a Pünkösdfürdői gát megerősítése és a mögötte lévő zöldterület fejlesztése. Ez a szakasz a Csillaghegyi-öblözet árvízvédelmének egyik legbiztosabb és legmagasabb pontja, érthetetlen az erősítése.

  • A pünkösdfürdői védmű magasítása a Csillaghegyi-öblözet árvízvédelmének négy eleme közül a LEGKEVÉSBÉ FONTOS. Miért? Mert a 2013-as rekord magasságú árvíz idején a töltéskorona mintegy 60 cm-rel volt a tetőző vízszint fölött, azaz ennél a védműnél védekezésre gyakorlatilag nem is volt szükség.
  • A koronaszélesség növelése fölösleges. Miért? Mert a töltésen végigvezető
    kerékpárút/gyalogút jó, rendezett állapotban van. A római-parti sétányról egyelőre ugyanez nem mondható el, ott sürgetőbb lenne a megoldás.
  • „Alakítsunk ki közparkot, rendezzük a zöld területet, de csak úgy, ha közben töltést is magasítunk.” Ez egy hamis sugallat. Miért? Mert a zöldterület rendezésnek nem feltétele a töltés magasítása. Továbbá a cikkben csak ez utóbbi költsége (1,5 milliárd Ft) szerepel, és nem esik szó a fölösleges töltésmagasítás mintegy 2,4 milliárdos költségéről.
  • A mobil falak – más gáttípusokkal ellentétben – nem magasíthatóak. Ez a szélsőségesebbé vált vízjárás miatt lényeges hátrányt jelent. Pl. a szentendrei mobilfalat 1,00 m-rel magasabbra tervezték a mértékadó árvízszintnél, de a 2013-as rekordmagasságú árvíz idejére éppen elkészült fal már csak 39 cm-rel haladta meg az árvízszintet.

Összességében a pünkösdfürdői 1,7 km hosszú szakaszra a főváros mintegy 4 milliárd forintot fog elkölteni.

Aranyhegyi-patak menti gátépítés:

Hamarosan árvízvédelmi beruházás kezdődik az Aranyhegyi-patak mentén is. A Pünkösdfürdői gátmagasítással ellentétben erre nagyon nagy szükség van, hiszen ez a Csillaghegyi ártéri öblözet védelmének a leggyengébb szakasza. A 2013-as rekord árvíznél itt ugyanis katasztrófa közeli állapot alakult ki, pár órán múlott a töltés átszakadása és az öblözet elárasztása. Ha ott átszakadt volna a gát, először Mocsárosdűlőt, majd a 11-es út mélyebb szakaszain keresztül az egész Csillaghegyi-öblözetet elárasztotta volna a víz.

 

 

Fák a Rómain, gát a Nánásin!