Levél a civilektől
Bús Balázs polgármester, Puskás Péter alpolgármester Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata részére
1033 Budapest, Fő tér 3.
Tárgy:
A Római-part jövője – közösségi tervezés
Tisztelt Bús Balázs Polgármester Úr, Puskás Péter Alpolgármester Úr!
Köszönjük, hogy Polgármester úr július 11-én küldött levele szerint a kerület vezetése – kérésünknek megfelelően – a Római-part jövőjének meghatározásába be kívánja vonni az érintetteket, és el is kezdte közösségi tervezés folyamatát! Megértjük, hogy a kerület elsősorban a KÉSz elkészítéséért felelős, mégis szeretnénk, ha a közösségi tervezés a Csillaghegyi ártéri öblözet hullámterének a teljes területére kiterjedne, hogy a megoldandó problémákat összefüggéseikben vizsgálva optimális megoldás jöhessen létre!
Az árvízvédelem megoldatlansága ellenére alapvetőnek tartjuk, hogy először a terület jövőképe legyen meghatározva, és ebből legyen levezetve a megvalósítás, ehhez illeszkedjék az árvízvédelem is. Az új kerületi építési szabályzat (KÉSz; ÓB-Ész) megfelelő tartalmú elkészítését mi is nagyon fontosnak tartjuk, de nem elegendőnek. Véleményünk szerint akkor jutunk a legkedvezőbb eredményre, ha a kavicsos föveny, a partmenti sétány területét, és a hullámtérnek a sétánytól nyugatra eső részét egymással összefüggésben vizsgáljuk, tervezzük meg. A hullámtéri állami telkek és elhanyagolt magántelkek, valamint az előttük fekvő partszakasz esetén egymással egyeztetett rendezési tervekre van szükség, amellyel a szabályozásnak összhangban kell lennie. Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy a partmenti gát napirendről történt lekerülésével az évtizedek óta elhanyagolt part rendezése, fejlesztése elől elhárult minden akadály. Kérjük, hogy a közösségi tervezés terjedjen ki a partrendezésre is, és a jövő évi költségvetésben a tervek megvalósítására a Fővárossal együtt biztosítsanak majd fedezetet!
Ehhez a hullámtér partmenti sávjainak a kezelőit – a Fővárost és a KDVVÍZIG-et – is kérjük bevonni a tervezésbe és a kivitelezésbe!
A Római-part és a hullámtér jövője és a Csillaghegyi öblözet árvízvédelme szorosan összefügg egymással. Az árvízvédelmi létesítmények megtervezéséért, kiépítéséért és fenntartásáért a Főváros felelős. A Főváros nélkül ezért sem lehet sikeres egy részletes rendezési terv elkészítése.
Mind a városépítési szabályozás és részletes tervezés, mind az árvízvédelem komoly szaktudást igényel, amellyel az érintettek döntő többsége nem rendelkezik. Ezért kérjük, hogy a közösségi tervezésbe megfelelő, elfogulatlan szakmai szervezeteket, elismert szakembereket vonjanak be, pl. az MTA megfelelő szakbizottságait, a BME megfelelő tanszékeit, szakterületek non-profit szervezeteit!
Kérjük, hogy az ő elemzéseiket is vonják be a közösségi tervezésbe, azok váljanak minél hamarább nyilvánossá!
Egyetértünk abban, hogy a tervek megalapozott elkészítésébe a megfelelő közmű-cégeket is be kell vonni, hiszen az érintett, illetve a tervezett vezetékek adataira (köztük kiváltásuk / fejlesztésük lehetőségeire és költségeire) is szükség van. Hatóságok (OVF, Katasztrófavédelem) véleményét akkor javasoljuk kérni, amikor már a szakértők véleménye rendelkezésre áll.
A közösségi tervezési folyamatra vonatkozólag alapvetőnek tartjuk a következőket:
- A tervezési folyamat célkitűzése, tervezett mérföldkövei, ütemezése legyenek már az indulásnál meghatározva.
- Az érintett/érdekelt résztvevőket tekintve nyitott legyen a tervezés.
- Az aktív résztvevők a folyamat során legyenek egyenlően kezelve: javaslataik, véleményük kifejtésére, egyeztetésére egyenlő mértékben kapjanak jogot; a javasolt témák a résztvevők által szükségesnek ítélt mélységig, összehasonlítható részletességű lépésekben kerüljenek kidolgozásra, amelynek az erőforrás szükségletét a folyamat szponzorai biztosítják.
- Követhető legyen a folyamat: a megbeszélésekről , de legalább egyeztetett memo készüljön.
- Nyilvános legyen a folyamat: a dokumentumok (a felmérések eredményei, az elkészült dokumentumok, a bevont külső partnerekéivel együtt) publikusak legyenek, rendezetten, hozzászólási lehetőséggel, amely tartalmilag elfogulatlanul moderált.
Újságunk 3. számának a fókuszában a Római-part jövőképe áll. Ezt a rövid kiadványunkat szívesen ajánljuk figyelmébe – az online verzió INNEN tölthető le. A nyomtatott lap tartalmát lényegesen részletező, kiegészítő elemzésünk és javaslatunk ITT érhető el. Élőbb kapcsolat, prezentáció és megbeszélés érdekében megismételjük felajánlásunkat a kerület vezetése (és természetesen a Főváros, valamint a KDVVÍZIG) számára.
Figyelmüket megköszönve, a fenti szempontokat és javaslatokat figyelembe vevő egyeztetésre és cselekvésre kérjük Önöket a Római-part jövőjéért felelősséget érző, és annak érdekében tevékenykedő civil csoportok nevében:
Szervezetek
Aquincum-Mocsáros Egyesület
Civilek a Rómaiért Pjt
Maradjanak a FÁK a Rómain
Óvjuk meg a Római-part szépséges fáit
Rómaifürdő Telepegyesület
Természetesen szeretjük a Rómait
Külker Evezős Klub Óbuda
Duna Charta
Levegő Munkacsoport
Magyar Tájépítészek Szövetsége
Magyar Természetvédők Szövetsége
Védegylet
Érintett helyi lakosok
Tosics Iván szociológus
Somogyi Róbert
Doroszlai Dénes
Csala Péter
Balogh Kálmán
2018. szeptember 13.